Először is köszöntöm a World Blog Surf Day résztvevőit!
Milyen jó ötlet, hogy van egy közös téma - FOOD -, amiről minden `expat blogger` ír egy-egy cikket, és a mai nap egyik blogról a másikra lehet átugrani; igazi világ körüli utat téve ezáltal a neten…Köszönet a szervezőknek!
Hogy milyen étel hiányzik otthonról (Magyarország, Hollandia) ? Hát, tulajdonképpen….Anyu főztjén kívül nem sok, s ennek két oka is van: az egyik, hogy megfőzöm, amit tudok, s amire vágyunk; a másik pedig, hogy igyekszünk alkalmazkodni az itteni kínálathoz. Például az otthoni málnát, barackot nem lehet ízben utolérni, szóval nem is veszünk ilyet itt még véletlenül se; helyette viszont kiválóan elvagyunk az avokádóval, mangóval, marakujával, stb., ha egzotikus gyümölcsre vágyunk, mivel itt meg ezek a finomabbak)))
Az alkalmazkodás a helyi viszonyokhoz az első hetekben azért kissé nehezebben ment, mint most, de mindenképp mulatságos visszaemlékezni. Mindig eszembe jut az első nap, amikor megérkeztünk két nap kemény utazás után, és magamra vállaltam a főzést illetve a vásárlást. Egy teljesen idegen városban, Sydneyben, azon belül is egy `little Chinatown`-ban….Kulturális sokk ért, annyit mondhatok…
Nem találván az ausztál szupermarketet, nekiálltam nézelődni az ázsiai boltokban, amelyeknek széles kínálata össze sem hasonlítható a hazaiakéval. Csak szója- és chiliszószból legalább egy egész polcnyi áll rendelkezésre…Hihetetlen…Kerestem a tojást, de csak gyanús, zöld színű, `ezer éves` tojást találtam. Kerestem sajtot, de csak a száz féle tofuból választhattam volna…így aztán végül valamilyen töltött batyuval - ún. dumplings - tértem haza, illetve egy-két ismerős zöldséggel. De huh, ez az első vásárlás felejthetetlen élmény volt számomra)))
Persze aztán, ahogy telt-múlt az idő, a 99 százalékban ázsiaiak lakta környéken mi is egyre jobban megismerkedtünk az ázsiai konyhával, s most már kiigazodunk a szójaszószok között is))) Pár hónap elteltével például azt vettük észre az egyik nagy bevásárlás után, hogy a szatyrok többsége valamilyen ázsiai furcsaságot tartalmaz. Erről muszáj volt fényképet készíteni)))
Szóval teljesen eltérően kezdtünk el enni, mint ahogy anyáink főznek otthon Magyarországon illetve Hollandiában. Ráadásképp Attilával végre sikerült megszerettetnem a halat s egyéb tengeri herkentyűket. Olyannyira, hogy múltkor már külön kérte, hogy hagy pucolja meg ő a baby polipot, mert ilyet még nem vettünk, nem készítettünk…
És hogy miket tanultunk meg még elkészíteni? E másfél év alatt számtalanszor csináltam már például sushi tekercset, stir-fried udon noodlest és a nagy kedvencünket, a koreai bibimbapot. Megtanultuk, hogy a tálalás is rettentően fontos, nem csak úgy `odavágjuk` a kaját a másik elé…
Az ausztráloktól is lestünk azért egy-két trükköt, főleg, ami az isteni `barbijukat` illeti )))) A barbeque az ausztrálok specialitása, rengeteg BBQ asztal van a parkokban, strandokon, stb, ahol szabadon lehet sütögetni.
Sütöttünk párszor kengurut is, amitől először kissé ódzkodtam, de bevallom, tényleg nagyon finom, csakúgy, mint a bárányhús, amire teljesen rákattantam itt Sydneyben))))
Ami pedig mostanában van ránk nagy hatással, az nem más, mint az itteni MasterChef a TV-ben. Abszolút fanok lettünk elmúlt hetekben, és ennek köszönhetően a konyhánk újra kezd hasonlítani az európaira….Számtalan dolgot ki is próbáltunk a műsor után, így az almás és a körtés Tarte Tatint, a csokis soufflét, a petrezselymes gnocchit, a stir-fried udon noodlest, a rántott tökvirágot, stb… Tényleg rengeteg trükköt tanultunk ezekből az adásokból, főleg a pénteki MasterClassból.
Hirtelen most ennyi jutott eszembe az elmúlt év gasztronómiai élményeiből. Kíváncsi vagyok, másnak hogy ment a beilleszkedés az adott országba, szóval `megyek` is tovább. Látogassatok el velem ti is Hans oldalára! Jó szörfölést!
Végül pedig külön köszönet Anastasia Ashmannak, aki a Twitteren Thandelike néven ír beszámolót erről a WBSD napról, köszönjük szépen!
(Anastasia Ashman amerikai kulturális producer Isztambulban, ő készíti az Expat Haremet - egy antológiát: külföldi nők által, a modern Törökországról. A `Tweet`-jei női témákról, utazásokról, történelemről szólnak, és infókat oszt meg írókkal/ utazókkal, `expatriótákkal`, Törökország-rajongókkal és minden más kultúra iránt érdeklődőkkel)
If you enjoyed this post, make sure you subscribe to my RSS feed!
