ZigzagAustralia
Egy-két hete kaptunk egy, amúgy nem túl érdekes brossúrát, Epping 
Community News címmel. Ment is volna egyből a kukába, ám Attila – jó szokásához híven – mégis jobban átnézte, és talált benne egy részt, amin jót derültünk. Az újonnan átadott vonatszakasz projektjéről szólt: mit ígértek anno az akkori politikusok, s abból mikor és mennyiért mi valósult meg…
Ez az új vonal Epping és Chatswood között üzemel, február végén nyílt meg. Mi is kipróbáltuk már párszor, mert így jelentősen könnyebben, gyorsabban, és pillanatnyilag teljesen ingyen tudunk eljutni az egyik nagy bevásárlóközpontba, ha épp kell valami, és azt nem az itteni kínai `hot dollar` shopban akarjuk megvenni…
Az állomásoknak még csiszolt kőporillatuk van, tágasak, kongnak szinte az ürességtől – annyira tágasak, illetve annyira kevesen veszik igénybe, legalábbis hétvégén. Bár hétről hétre egyre többen, az is biztos. Valószínűleg egyébként ez lehet az ideiglenes ingyen utazási lehetőség mögöttes célja: hogy az utazóközönség hozzászokjon a vonalhoz, mire megnyílik.
A másik dolog, ami azonnal feltűnt, mihelyt `felutaztunk` a felszínre a Macquarie University megállónál, hogy a mozgólépcsőnek és az üveg falú liftnek helyet adó kamra milyen magas (mély) is valójában. Kb. 30 m. Ez nem az a hely, amit a tériszonyosoknak terveztek, az egyszer biztos…
Találtam egy jó kis videót:
Ezen is jól látható, hogy nem egy alagútban vannak a hosszú mozgólépcsők, hanem egy hatalmas térben, ráadásul csak egy plexifal van melletted, lelátsz a mélységbe, miközben mész felfelé vagy lefelé. Húúú, mondhatom, az én lábam is rendesen beleremegett, amikor először mentünk felfelé. Két kézzel kellett 
kapaszkodnom hirtelen a korlátba; Attila persze ott röhögött mögöttem. Egy kis adrenalin rush…Aztán persze ki kellett egyből próbálni az üveg falú mozgólépcsőt is … Legjobb fentről lefelé- szigorúan az ablakhoz állva, kapaszkodás nélkül -, mert olyan gyorsan megy, hogy hirtelen csak a mélységet látod magad előtt. Izgalmas tervezés, az biztos…
De ezek a mi személyes élményeink; jöjjenek most a tények!
A brossúrát látva egy kicsit az volt az érzésem, utána kell nézni egy kicsit jobban, ugyanis érezhető benne egy kis politikai hátszél… Összevetettem tehát a leírt dolgokat a Wikipedia különböző oldalain található adatokkal, valamint az Action for Transport 2010-ben eredetileg ígértekkel, stb. Nem túl nagy eltérések, bár volt, amiben pontosítanám a brossúra szerkesztőit…
Egy másik város közlekedését mindig nehéz elképzelni 
térképtanulmányozás nélkül, szóval csak annyit mondanék az aktuális vonalról, hogy két, észak-déli irányba futó, zsúfolt vonalat köt össze pár-pár megállóval előbb, mint ahogy amúgy is összefutnak Hornsbyban.
Egy hasonló vonalat már a `20-as években megálmodott Bradfield, de közbejött az akkori gazdasági világválság. Pár évtizeddel később, a `90-es években ismét előkerült a terv, s 1998-ban bejelentették, hogy Chatswood és Parramatta között, Eppingen keresztül új vonal épül 2006-ra, kb. 1.4 milliárd ausztrál dollárból. Ez a szakasz 28 km hosszú lett volna.
2003-ban azonban világossá vált, hogy a tervezett szakasznak csak a felét építik meg, Chatswoodtól Eppingig, tehát a jelenleg készen lévő szakaszt, amely 12,5 km hosszú. 2007-ben pedig az is kiderült, hogy 
tervezési hiba miatt az eredetileg tervezett Tangara vonatokat nem lehet szolgálatba állítani ezen a vonalon, az alagút meredeksége miatt. Emiatt járnak most az OSCARS (Outer Suburban Cars -mondtam már, hogy itt nagyon szeretik a vicces rövidítéseket?) típusú kocsik.
2008-ban, miután az első tesztjáratok alatt felfedezték, hogy túl hangosra épitették a vonalat, mert nem illeszkedik a zajcsökkentő `szőnyeg` a sínekhez illetve a betoncsíkokhoz, az egészet újra kellett fektetni, összesen mintegy 14 km-t (ez hosszabb, mint a szakasz maga, mely egy kis fejtörést okoz, de mindegy). A teszteken állítólag olyan hangosan dübörögtek a vonatok, amilyen hangerővel a “Boeing 737-esek landolnak, kb 90 decibellel”.(Wikipedia) Így -többek között ennek korrigálása miatt – az eredetileg tervezett költség hirtelen a kétszeresére, 2,4 milliárd dollárra ugrott.
A lényeg röviden: kb. 3 évvel később a tervezettnél, kétszer több pénzből, fele akkora vonatszakaszt sikerült épiteni.
Forrás:
Epping to Chatswood railway line
