Apr 16

Fiatalabb családtagjaim, de különösen az egyik húgom, többször kérte, hogy írjak már valamit az ausztrál szlengről is végre. Elérkezett az idő,összegyűjtöttem innen-onnan pár kifejezést, a végén nem is tudtam abbahagyni. Bár ismertem belőlük én is jó párat, azért volt mit tanulni.

érdekes megnézni, mint változnak oldalról oldalra az egyes internetes honlapok szlenggyűjteményében a kifejezések - helyesírásban, illetve hogy szerepelnek-e egyáltalán. Egyes szavak valószínűleg gyorsan ki is mennek a divatból; másrészt olyan nagy ez az ország, hogy nem is jutnak el minden részébe az éppen aktuális divatszavak; vagy ha éppenséggel eljutnak, nem minden korosztály ismeri, használja őket. Erre jó példa ez a videó a Youtube-ról; érdekesek a kommentek is. Vicces látni, hogy itt is majd` szétszedik az emberek egymást, hogy `de ez nem is ausztrál`, `ezt még életemben nem hallottam, pedig ebben az országban élek`, stb.

Nehéz külföldiként írni egy másik ország szlengjéről, mivel a kifejezések egy részét vagy nem is halljuk (ki), vagy nem ismerjük, s személy szerint az a véleményem, hogy ha ismernénk is, akkor sem használnánk. Két-három kifejezést - mint pl. a `no worries`, vagy más, szinte már nem is csak szlengként használt kifejezést -leszámítva, szerintem elég hülyén veszi ki magát, ha amúgy is van egy kis édes európai vagy bármilyen akcentusod, és akkor próbálsz bevágódni valami tipikus ausztrál dumával, miközben itt nem csak a szó maga, de az utánozhatatlan ausztrál kiejtés, hanglejtés is számit. Szóval szerintem ez `tök égő`. Főleg, ha éppen valaki káromkodni próbál…Van egy mondás, miszerint imádkozni és számolni az ember csak az anyanyelvén tud. Hát, szerintem, a káromkodás is ebbe a kategóriába esik. Még anyanyelven sem hangzik szépen, de ha egy külföldi angolul kezd el káromkodni, az elég otromba és béna is egyszerre. Szerintem. Szerinted?

Na, de térjünk a tárgyra! Kezdjük a legtipikusabb kifejezésekkel.

Az ausztrálok magukat `aussie`-nak, vagy `Oz`-nak mondják (ejtsd: ozi), mely utóbbi magát az országot is jelöli, akárcsak a `down under` illetve a `Lucky Country` kifejezés; s a `lingo`, a slang, amit beszélnek, az pedig `Strine`(Australian English).  A haverok egymásnak csak úgy köszönnek, hogy `ga day`/`gidday`/`G`day, mate` (ejtsd: `giddáy, májt`). Ez egyébként főleg férfiak között szokás, s nem csak haverok között, de pajtáskodó idegenek is így köszönnek, illetve néha a pénztárosok is a helyi tescoban.

Sokszor indítanak az emberek úgy egy beszélgetést, hogy `How are you going`(a sima howareyou helyett).  Elköszönni a bye-bye helyett néha állítólag egy ooroo-nak ejtett `Hooroo`-val szoktak. Tényleg nagyon sokszor elhangzik viszont az, hogy`onya/Good on-ya`, ami a `good on you`/`well done` megfelelője. A (meg)köszönést a mindenhol ismert `cheers` helyett sokszor a `no worries` helyettesíti, ami a mi fejünkbe is beitta már magát. Ez egyébként a `don`t worry`, vagyis a `nem probléma`, `ne aggódj` ausztrál változata, s mondják ehelyett még a `no drama`-t is. Olvastam, hogy a `thanks` helyett a `ta`-t, illetve `tar`-t is használják, bár eddig még nem hallottam (ki).

Az ausztrál férfiak egymást tényleg havernak, `buddy`-nak vagy `mate`-nak tekintik - mely utóbbi kifejezés szinte minden mondat végén ott csücsül-,  esetleg `fella`-nak (fellow helyett), vagy ismert még a `bloke` is. Az asztrál nőket pedig `Sheila`-ként emlegetik.

Ausztrália nagyvárosai -főleg Sydney vagy Melbourne - sokszor csak `big smoke`-ként szerepelnek a köznyelvben, bár ez közel sem olyan gyakori, mint hogy a vidék csak `the bush`, ami már szinte nem is szleng, annyira használatos minden közegben. Egyébként, aki vidéken lakik, az állitólag`bushwhacker`. A kietlen vidék másik megfelelője a szintén mindennap használatos `outback`, illetve a kevésbé gyakori `Never Never`, amely egyébként egy terület valódi neve is Katherine környékén. Mellesleg az outback és a bush határvonalát az ausztrálok sem tudják meghúzni, de azért lehet érezni a különbséget a kettő között. Sajnos, mi még nem voltunk igazi, kietlen, vörös homokos outback kiránduláson, de nagyon tervezzük.

Tovább barangolva a térképen, az államokhoz köthető, ámbár kevésbé ismert kifejezések: a Queenslandből jövő ember `Banana bender` - ami utal arra, hogy a trópusi éghajlatú államban nagyon sok a banánültetvény-; esetleg `Cane Toad`, a halálos mérgű nádi varangy, ami Dél-Amerikában honos, csak gondatlanul betelepítették az ausztrál cukornádültetvényekre is, s most nem tudják kiirtani. Queensland állam fővárosa -Brisbane - pedig `Brizzie` vagy `Brisvegas` a köznyelvben, mely utóbbi arra utal, hogy Brisbane nagyon híres az esti szórakozóhelyeiről. Az északi terület neve `Top End`; Közép-Ausztrália pedig csak `Centralia`. A dél-ausztrál államból származó ember `Croweater`, vagyis varjúevő, mivel itt sok varjú található vidéken; míg a Victoriából jövő ember ún. `Gums..ker`. Tazmánia `Tassie`; lakói pedig almaevők, vagyis `Apple eaters`. Uj-Zéland (nincs nagy ú-m) lakói pedig a`Kiwi`-k, vagy `Sheepsh..ger`-k. NSW lakói `cockroach`-k  az egyik lap szerint, vagyis csótányok, de nem magyarázta el a szerző, hogy miért, pedig ennek az eredetére igazán kíváncsi lennék. Tudtommal mindenhol sok a csótány Ausztráliában, nem csak itt. Bár mi igazán sokat szenvedtünk velük, míg végre sikerült kiűznünk őket a lakásból… Talán még ide, a földrajzi nevekhez tartozik még, hogy `Manchester` nem egy várost jelöl, hanem az ágyneműt…Ahogy `Matilda` is…

Az idegenekre is vannak persze szép kis kifejezéseik. Az angol `Pom`vagy `pommy/pommie`, az amerikaiak `yanks`,`wankers`, `Seppo`-k vagy `Septic Tanks`. A még kevésbé píszí kifejezés közé tartozik a `Leb` szó, ami a libanoni eredetű népcsoportokra vonatkozik; a `wog`, ami főleg sötétebb bőrű közel-keleti, mediterrán népcsoportokra vonatkozik, és nem túl kedves. A `wog` egyébként jelenti még az influenzát is. S itt említeném meg még a `westie` kifejezést is, amely nem a nyugati embert takarja, hanem Sydney nyugati/dél-nyugati kerületeiből jövő embereket, ahol köztudottan a közel-keleti, indiai, pakisztáni, stb. népcsoportok élnek nagy számban. A menekültekre is van külön szó: `reffo`.

De térjünk vissza a hétköznapibb, vidámabb témákra! Nagyon tipikus ausztrál szó a `barbie` a BBQ helyett; a `veggie` a zöldségre; illetve úgy általában az `ie`-re vagy “y`-re végződő rövidített szavak. Így az underwear/alsónemű az csak `undie`; a kenguru `skippy`. Az egy üveg sör (375 ml) az `stubby`, a dobozos sör `tinny`, míg a hideg sör is csak `coldie` barátok között. (Tipikus ausztrál souvenir a `stubby holder`) A rágógumi `chewie`; a reggeli `brekkie`, a csótány és a kakadu egyaránt `cockie`(cockroach/cockatoo). A betegszabira menő ember `sickie` (`chuck a sickie`, amikor valaki tetteti, hogy beteg, pedig kutya baja); a napszemüveg pedig tipikusan csak `sunnies`. A szúnyogok `mozzies`; míg a szörfös `waxxy`, `waxhead` (talán azért, mert waxszal kenik be a deszkájukat). Ha jó helyed van a stadion lelátóján, akkor van egy good `pozzy`-d, ahonnan jól látható az ausztrál futball, vagyis `footy`, s ahonnan aztán szurkolhatsz, hogy ` Av-a-go-yer-mug`!!! Az óvodások `kindie`-be járnak; a karácsony `Chrissie`; az ajándék `prezzy`, ami ha drága, akkor `exy`. Az ajakrúzs (lipstick) `lippy`; míg a nyalóka`lollies`; s a csésze tea itt is csak `cuppa`, mint az angoloknál.

Tovább is van, mondjam még??))))Akkor írjatok kommentet!

Forrás:

www.aussieslang.com

www.koalanet.com.au

www.australiatravelsearch.com.au

www.australianhistory.org

www.dunway.com

Share/Save/Bookmark

If you enjoyed this post, make sure you subscribe to my RSS feed!

Apr 12

Nem is értem, hogy lehetett tegnap ilyen hosszú a nagyszombati mise, vigília. Hihhhetetlen! husvet1-241x300 Happy Easter! | KakukktojásokMiért kell egy amúgy is hosszú szertartást egybekötni bérmálkozással, kereszteléssel, stb, miért nem lehet ezt a két szép ünnepet külön-külön megünnepelni…Fel nem foghatom, mi ezzel az itteni katolikus egyház célja a St. Mary katedrálisban, de az egybegyűltek megviselt arcát látva és a mise eleji s végi létszámot tekintve az eredmény meggondolandó. De kezdem az elején.

A tegnapi napunk  amúgy is vegyesen telt. Gyönyörű tengerpartokon jártunk:  ezúttal Manlytől észak felé kirándultunk a part mentén; túljutottunk legalább három strandon és több sziklás partszakaszon is. Manlynél akartunk eredetileg fürödni, de egyrészt épp csepergett az eső, másrészt valamilyen okból kifolyólag tiszta hínár volt a part is, meg a víz is. A homokban a strandröpisek mellett néhol kb. egy m magasan díszelgett a kisodort hínár -bűzölgő hegyekben. Így nem igazán volt kedve a fiúknak fürdeni. Mentünk tehát tovább. Kezdett kisütni a nap is; vakított a vastag felhőréteg mögül.

Végül Curl Curl Beachnél lyukadtunk ki.  Ruhacsere, be a vízbe. 5 perc se telt el, a fiúk (1férj, 1 unokatesó) rohantak ki  a vízből, hogy ez még számukra is túl hínáros, úszni se tudnak a jó kis hullámokban, mert lefogja őket minden oldalról a sok növény…Hát jó, körülnéztünk egy kicsit a parton, és arra a következtetésre jutottunk, hogy mivel észak felé a parton nem látunk hínárt, akkor valószínűleg ott a víz is tisztább. Igazunk volt, kristály tiszta volt arrafelé a tenger, semmi hínár- igaz, hullámok se nagyon…

Ekkor indult be a szerencsétlenségi hullám… Fürdés után megnéztünk még gyorsan egy kilátót a `sarkon`, ezért pont az orrunk előtt ment el a busz. Nagyobb baj volt, hogy rossz helyen vártunk a buszra, mert egy pár sarokkal félre tájoltuk magunkat a térképen. Biztos a fáradtság…S hiába nem volt menetrend a megállóban, mi reménykedve csak vártuk és vártuk a buszt, kb fél óráig, amikor is úgy határoztunk, thusvet3-300x225 Happy Easter! | Kakukktojásokovább állunk egy megállóval. Persze ekkor elment előttünk két busz is…Végre találtunk egy menetrendet az időközben harmadik vagy negyedik megállónál, amit addig sikerült legyalogolnunk. Kiderült, a következő busz az ünnepnapi menetrend szerint kb. egy óra múlva jönne. Hát, addig csak legyalogoljuk már az egész utat… Szóval gyors ütemben haladtunk vissza Manly felé, ami egy kb másfél km hosszú strand. Mikor az északi részéhez értünk, megláttunk egy buszmegállót már megint, ahol - mivel ez a központ-, több busz is járt. A menetrend szerint kb két perc és öt perc múlva is jönnie kellett volna egy busznak. Hát jó, addig úgysem érnénk vissza gyalog a hajóhoz…Vártunk tehát újra tíz percet, magunkat közben egyre hülyébbnek érezve, mert reménykedtünk, hogy talán mégis jön busz, viszont elindulni meg nem mertünk, mert tuti akkor rögtön elhúz mellettünk a kis ravasz. Persze feladtuk a várakozást a fenyőfa mellett, amire egy humoros fazon kitűzött egy édes rongybabát (majdnem elcsortam),s rohantunk a hajóhoz, amit kitaláljátok? Igen, természetesen három perccel késtünk le …

Végül azért eljutottunk a misére - ugyanis ez volt a nagy sietség oka-, de akkor is, valahogy elment az energiánk ebben az eszetlen rohanásban. TANULSÁG: Ne bízz benne, hogy Sydneyben menetrend szerint járnak a buszok!!!Rosszabb a helyzet a BKV-nál is.

A római katolikus nagyszombati vigília itt egyébként meghatóan husvet4-225x300 Happy Easter! | Kakukktojásokkezdődik a St. Mary`s katedrálisban. Este nyolckor már sötét van, s így, ha lekapcsolják az összes villanyt (kivéve a neonzöld EXIT táblákat, de mindent a biztonságért), belül is csendet kiáltó sötétségbe borul minden. Akkor pár perc múlva megindul a templom belseje felé kívülről a papi sereg a csupa fiúból, férfiból álló kórussal egyetemben (csodásan énekelnek). Közben hátulról előre lassan terjed a fény, amint gyertyáról gyertyára adják át egymásnak  az emberek a lángot. Gyönyörű és felejthetetlen élmény, tavaly is nagyon tetszett, ezért sem akartuk idén semmiképpen se kihagyni vagy lekésni a szertartás elejét…

Aztán a vigília szépen folytatódott tovább. A kardinális beszédei általában mindig tetszenek, mert egyenes, tömör, lényegre törő és informatív, amit mond. Tényleg csak az volt a baj, és ott szakadt el mindenkinél a cérna, hogy egy óra után elkezdték a keresztelési és bérmálkozási műsort. Szerintem ez elég fontos esemény mindenkinek az életében, főleg annak, aki felnőtt korában keresztelkedik meg, és sajnálom őket, hogy nem kaptak így elég figyelmet, időt, stb, nem beszélt csak nekik a kardinális a mise alatt, és így csak szinte `lezavarták` ezt a műsort. Igaz, nekünk ez kicsit hosszabbnak tűnt, és azért ha este nyolckor kezdődik egy ilyen hosszú mise, akkor az öregek és gyerekek amúgy is gyorsabban bedobják a törülközőt, de a fiatalok sem tudnak olyan kitartóan térdelni, stb. Szóval nekem csak ezzel volt bajom, hogy összevonták ezt a két ünnepet. Valószínűleg megvan ennek is az elméleti magyarázata, ki is tudnék találni pár dolgot, nem arról van szó.

A mise végén a kivonulás is nagyon tetszik mindig, jó az akusztikája a templomnak, ahogy vonul ki az énekkar illetve a papok, és zeng az alleluja velük együtt refrénben a templom belseje felől a kijárat felé.

Azért az unokaöcsémnek is kijár a dicséret: képes volt három óráig végigállni az egész misét a kimerítő túra után, az tényleg nem volt semmi! Igaz, ahogy nyúlt a mise, úgy üresedtek az ülőhelyek is; ebben az anglikán országban pedig nem kell túlzsúfolt katolikus templomokkal számolni…

Mellesleg nekem a nagyszombati misékről leginkább az ájulássorozatok jutnak eszembe, és ha erre gondolok, nevetnem kell. Kíváncsi vagyok, idén miről számol majd be Anyu, hányan dőltek ki a családban mise alatt… Otthon Budapesten ugyanis a templomok ilyenkor mindig olyan zsúfoltak, mint egy ütősebb rock koncerten az aréna, és nem mozog bent a levegő. Ráadásul ebben az időszakban tör ki Európában hirtelen a tavasz, az emberek vitaminhiányosak, a serdülők meg nem esznek eleget, így még tényleg nem volt olyan mise életemben, amikor ne ájult volna el valaki a misén, de legalább is valaki a családból mindig kitett magáért….

Magyarországon általában szerveznek körmenetet is a templom körül a mise vége felé, ami megint egy érdekes történet a kihangosítás sikeressége miatt, vagy hogy a teli buszmegállóban, a buszból milyen szemekkel bámulnak ránk a kívülállók, ki hogy vágja le egy kicsit a kanyart, és hogy milyen kár, mikor visszaérsz a körmenetről husvet2-300x225 Happy Easter! | Kakukktojásoka templomba, de szinte véget is ért a mise, mert nem várják meg soha a tömeg második felét a folytatással… Viszont eme vicces - néha bosszantó- pontok mellett/miatt olyan jó dolog ilyenkor összefutni rég nem látott ismerősokkel, illetve a másnap úgyis összegyűlő nagycsalád többi tagjával, stb. Bevallom, ilyenkor mindig van valaki, aki elsüt egy-két jó poént a körmenet alatt;  majd mindenki siet haza felfalni a kihűlt, zöld belsejű keménytojásokat a kalács-próbálkozásokkal és az évekkel egyre silányabb tormaszerűségekkel együtt… Szeretem a húsvétot!!!

És akkor még mesélhetnék a `hány nyuszi élt már túl egy húsvétot nálunk` című történetről, vagy hogy hétfőn hajnalban hányan jöttek hozzánk locsolni és mi minden (nem) várta őket (tojás, süti, lányok), és milyen eszelős és `illatos` csodaszerekkel tudnak a magyar férfiak húsvétkor locsolkodni, de ez más blog, más ország. Sajnos!

Áldott húsvétot kívánunk mindenkinek!

Share/Save/Bookmark

If you enjoyed this post, make sure you subscribe to my RSS feed!

Nov 20

Ha itt élsz Ausztráliában, elképzelhetetlen, hogy ne tűnt volna még fel, hogy a csapból is az `Australia` folyik. Szinte minden tévéműsorban és újságban foglalkoznak az új ausztrál filmmel, amelynek főszereplői - Nicole Kidman, Hugh Jackman és Brandon Walters - maguk is ausztrálok.

Bár a szélesebb közönségnek még  jövő hétig várnia kell a filmre, a premierre már e hét keddjén sor került itt Ausztráliában, egyszerre több helyszínen: Sydney, Darwin, Bowen és Kununurra városokban.  Csak itt, Sydneyben, 5000 ember várta a megnyitót: háromezer szerencsés a vörös szőnyegen túl, míg kb. kétezren kint az esőben.

Mi épp csak a vonatállomás felé tartottunk a George Streeten, amikor is belebotlottunk az egyre csak növekvő tömegbe a mozikomplexum előtt.  Persze egyből leesett nekünk is, hogy most van a premier! Mindenki Nicole Kidmant és Hugh Jackmant várta - spéci kamerákkal, iPhone-nal, digitális kamerákkal felszerelkezve. Hát ezt mi sem hagyhatjuk ki! Igaz, se digitális kamera, se iPhone, se spéci kamera nem volt épp nálunk, csak egy esernyő, de az legalább tényleg kellett. Egyszercsak a tömegben eljutott valahogy hozzánk is a hír, hogy a mozi rossz oldalán állunk, és a nagy események az igazi sztárokkal a másik oldalon fognak történni. Mit tegyünk? Várjunk még a tömegben teljesen feleslegesen, abban reménykedve, hogy valaki csak viccel, vagy törjünk utat magunknak a tömegben, kerüljük meg az egész komplexumot, mikor minden le van zárva? Érdemes ez a sok hűhó?!?

Hát végül természetesen kerültünk egy nagyot és tényleg láttuk Nicole Kidmant! Na jó, pontosabban: láttunk egy szőke hajú, magas nőt világos csillogó ruhában, kamerák és villogó vakuk kereszttüzében, egy kicsit messziről… De akkor is, hányan mondhatják el magukról, hogy látták Nicole Kidmant?:)

Itt Ausztráliában a film november 26-án jön ki a mozikban;  már nagyon várjuk.  Remélhetőleg a jövő héten meg tudjuk nézni, s utána írunk majd róla igazi beszámolót. Addig is nézzétek meg ezt az előzetest.



Share/Save/Bookmark

If you enjoyed this post, make sure you subscribe to my RSS feed!

Nov 11

Több mint egy hete szombaton újfent lesétáltunk Bonditól Coogee Beachig, ahogy arról már korábban is írtunk egyszer. Ezen a partszakaszon volt egy jó kis kiállitás (‘Sculpture by the Sea, Bondi 2008′) október 16. és november 2. között, amit mi sem akartunk kihagyni; az ismerősök közül is sokan dicsérték. Számos - a világ különböző pontjáról jött - művész szobrait lehetett körbejárni, megnézni a tengerparti sétány mentén. A kiállításnak immár vége, de készítettünk egy videót, amit most megtekinthettek.

Sculpture by the Sea, Bondi 2008

Pár szobortárgy  tényleg nagyon tetszett, de főleg a mögöttük megbúvó ötlet miatt: hogy néha azt érezted, ezek a környezet részei is lehetnének, annyira el voltak találva. Sokkal interaktívabb és érdekesebb volt, mintha egy hagyományos galériában lettek volna kiállítva. A másik dolog, amiben élesen különböztek a kiállítótermekben található társaiktól, hogy általában meg lehetett őket fogni, érinteni, akár még játszani is velük. Egyesek a környezeti problémákra hívták fel a figyelmet; mások gyerekjátékokat imitáltak egy hatalmas réten; megint mások a sziklákon kis kövek vagy kagylók formáját öltötték magukra - hirtelen vizet fröccsentve a gyanútlan és kíváncsi közönségre. Erre a kiállításra még sokáig emlékezni fogunk.

Egyébként ez egy minden évben megrendezendő happening; a következő Perthben lesz megtekinthető jövő márciusban - a gyönyörű Cottesloe Beachen. További érdekességeket a Sculpture by the Sea honlapján találhatsz.



Share/Save/Bookmark

If you enjoyed this post, make sure you subscribe to my RSS feed!

« Previous Posts Next Posts »