Apr 16

Fiatalabb családtagjaim, de különösen az egyik húgom, többször kérte, hogy írjak már valamit az ausztrál szlengről is végre. Elérkezett az idő,összegyűjtöttem innen-onnan pár kifejezést, a végén nem is tudtam abbahagyni. Bár ismertem belőlük én is jó párat, azért volt mit tanulni.

érdekes megnézni, mint változnak oldalról oldalra az egyes internetes honlapok szlenggyűjteményében a kifejezések - helyesírásban, illetve hogy szerepelnek-e egyáltalán. Egyes szavak valószínűleg gyorsan ki is mennek a divatból; másrészt olyan nagy ez az ország, hogy nem is jutnak el minden részébe az éppen aktuális divatszavak; vagy ha éppenséggel eljutnak, nem minden korosztály ismeri, használja őket. Erre jó példa ez a videó a Youtube-ról; érdekesek a kommentek is. Vicces látni, hogy itt is majd` szétszedik az emberek egymást, hogy `de ez nem is ausztrál`, `ezt még életemben nem hallottam, pedig ebben az országban élek`, stb.

Nehéz külföldiként írni egy másik ország szlengjéről, mivel a kifejezések egy részét vagy nem is halljuk (ki), vagy nem ismerjük, s személy szerint az a véleményem, hogy ha ismernénk is, akkor sem használnánk. Két-három kifejezést - mint pl. a `no worries`, vagy más, szinte már nem is csak szlengként használt kifejezést -leszámítva, szerintem elég hülyén veszi ki magát, ha amúgy is van egy kis édes európai vagy bármilyen akcentusod, és akkor próbálsz bevágódni valami tipikus ausztrál dumával, miközben itt nem csak a szó maga, de az utánozhatatlan ausztrál kiejtés, hanglejtés is számit. Szóval szerintem ez `tök égő`. Főleg, ha éppen valaki káromkodni próbál…Van egy mondás, miszerint imádkozni és számolni az ember csak az anyanyelvén tud. Hát, szerintem, a káromkodás is ebbe a kategóriába esik. Még anyanyelven sem hangzik szépen, de ha egy külföldi angolul kezd el káromkodni, az elég otromba és béna is egyszerre. Szerintem. Szerinted?

Na, de térjünk a tárgyra! Kezdjük a legtipikusabb kifejezésekkel.

Az ausztrálok magukat `aussie`-nak, vagy `Oz`-nak mondják (ejtsd: ozi), mely utóbbi magát az országot is jelöli, akárcsak a `down under` illetve a `Lucky Country` kifejezés; s a `lingo`, a slang, amit beszélnek, az pedig `Strine`(Australian English).  A haverok egymásnak csak úgy köszönnek, hogy `ga day`/`gidday`/`G`day, mate` (ejtsd: `giddáy, májt`). Ez egyébként főleg férfiak között szokás, s nem csak haverok között, de pajtáskodó idegenek is így köszönnek, illetve néha a pénztárosok is a helyi tescoban.

Sokszor indítanak az emberek úgy egy beszélgetést, hogy `How are you going`(a sima howareyou helyett).  Elköszönni a bye-bye helyett néha állítólag egy ooroo-nak ejtett `Hooroo`-val szoktak. Tényleg nagyon sokszor elhangzik viszont az, hogy`onya/Good on-ya`, ami a `good on you`/`well done` megfelelője. A (meg)köszönést a mindenhol ismert `cheers` helyett sokszor a `no worries` helyettesíti, ami a mi fejünkbe is beitta már magát. Ez egyébként a `don`t worry`, vagyis a `nem probléma`, `ne aggódj` ausztrál változata, s mondják ehelyett még a `no drama`-t is. Olvastam, hogy a `thanks` helyett a `ta`-t, illetve `tar`-t is használják, bár eddig még nem hallottam (ki).

Az ausztrál férfiak egymást tényleg havernak, `buddy`-nak vagy `mate`-nak tekintik - mely utóbbi kifejezés szinte minden mondat végén ott csücsül-,  esetleg `fella`-nak (fellow helyett), vagy ismert még a `bloke` is. Az asztrál nőket pedig `Sheila`-ként emlegetik.

Ausztrália nagyvárosai -főleg Sydney vagy Melbourne - sokszor csak `big smoke`-ként szerepelnek a köznyelvben, bár ez közel sem olyan gyakori, mint hogy a vidék csak `the bush`, ami már szinte nem is szleng, annyira használatos minden közegben. Egyébként, aki vidéken lakik, az állitólag`bushwhacker`. A kietlen vidék másik megfelelője a szintén mindennap használatos `outback`, illetve a kevésbé gyakori `Never Never`, amely egyébként egy terület valódi neve is Katherine környékén. Mellesleg az outback és a bush határvonalát az ausztrálok sem tudják meghúzni, de azért lehet érezni a különbséget a kettő között. Sajnos, mi még nem voltunk igazi, kietlen, vörös homokos outback kiránduláson, de nagyon tervezzük.

Tovább barangolva a térképen, az államokhoz köthető, ámbár kevésbé ismert kifejezések: a Queenslandből jövő ember `Banana bender` - ami utal arra, hogy a trópusi éghajlatú államban nagyon sok a banánültetvény-; esetleg `Cane Toad`, a halálos mérgű nádi varangy, ami Dél-Amerikában honos, csak gondatlanul betelepítették az ausztrál cukornádültetvényekre is, s most nem tudják kiirtani. Queensland állam fővárosa -Brisbane - pedig `Brizzie` vagy `Brisvegas` a köznyelvben, mely utóbbi arra utal, hogy Brisbane nagyon híres az esti szórakozóhelyeiről. Az északi terület neve `Top End`; Közép-Ausztrália pedig csak `Centralia`. A dél-ausztrál államból származó ember `Croweater`, vagyis varjúevő, mivel itt sok varjú található vidéken; míg a Victoriából jövő ember ún. `Gums..ker`. Tazmánia `Tassie`; lakói pedig almaevők, vagyis `Apple eaters`. Uj-Zéland (nincs nagy ú-m) lakói pedig a`Kiwi`-k, vagy `Sheepsh..ger`-k. NSW lakói `cockroach`-k  az egyik lap szerint, vagyis csótányok, de nem magyarázta el a szerző, hogy miért, pedig ennek az eredetére igazán kíváncsi lennék. Tudtommal mindenhol sok a csótány Ausztráliában, nem csak itt. Bár mi igazán sokat szenvedtünk velük, míg végre sikerült kiűznünk őket a lakásból… Talán még ide, a földrajzi nevekhez tartozik még, hogy `Manchester` nem egy várost jelöl, hanem az ágyneműt…Ahogy `Matilda` is…

Az idegenekre is vannak persze szép kis kifejezéseik. Az angol `Pom`vagy `pommy/pommie`, az amerikaiak `yanks`,`wankers`, `Seppo`-k vagy `Septic Tanks`. A még kevésbé píszí kifejezés közé tartozik a `Leb` szó, ami a libanoni eredetű népcsoportokra vonatkozik; a `wog`, ami főleg sötétebb bőrű közel-keleti, mediterrán népcsoportokra vonatkozik, és nem túl kedves. A `wog` egyébként jelenti még az influenzát is. S itt említeném meg még a `westie` kifejezést is, amely nem a nyugati embert takarja, hanem Sydney nyugati/dél-nyugati kerületeiből jövő embereket, ahol köztudottan a közel-keleti, indiai, pakisztáni, stb. népcsoportok élnek nagy számban. A menekültekre is van külön szó: `reffo`.

De térjünk vissza a hétköznapibb, vidámabb témákra! Nagyon tipikus ausztrál szó a `barbie` a BBQ helyett; a `veggie` a zöldségre; illetve úgy általában az `ie`-re vagy “y`-re végződő rövidített szavak. Így az underwear/alsónemű az csak `undie`; a kenguru `skippy`. Az egy üveg sör (375 ml) az `stubby`, a dobozos sör `tinny`, míg a hideg sör is csak `coldie` barátok között. (Tipikus ausztrál souvenir a `stubby holder`) A rágógumi `chewie`; a reggeli `brekkie`, a csótány és a kakadu egyaránt `cockie`(cockroach/cockatoo). A betegszabira menő ember `sickie` (`chuck a sickie`, amikor valaki tetteti, hogy beteg, pedig kutya baja); a napszemüveg pedig tipikusan csak `sunnies`. A szúnyogok `mozzies`; míg a szörfös `waxxy`, `waxhead` (talán azért, mert waxszal kenik be a deszkájukat). Ha jó helyed van a stadion lelátóján, akkor van egy good `pozzy`-d, ahonnan jól látható az ausztrál futball, vagyis `footy`, s ahonnan aztán szurkolhatsz, hogy ` Av-a-go-yer-mug`!!! Az óvodások `kindie`-be járnak; a karácsony `Chrissie`; az ajándék `prezzy`, ami ha drága, akkor `exy`. Az ajakrúzs (lipstick) `lippy`; míg a nyalóka`lollies`; s a csésze tea itt is csak `cuppa`, mint az angoloknál.

Tovább is van, mondjam még??))))Akkor írjatok kommentet!

Forrás:

www.aussieslang.com

www.koalanet.com.au

www.australiatravelsearch.com.au

www.australianhistory.org

www.dunway.com

Share/Save/Bookmark

If you enjoyed this post, make sure you subscribe to my RSS feed!

Nov 11

Több mint egy hete szombaton újfent lesétáltunk Bonditól Coogee Beachig, ahogy arról már korábban is írtunk egyszer. Ezen a partszakaszon volt egy jó kis kiállitás (‘Sculpture by the Sea, Bondi 2008′) október 16. és november 2. között, amit mi sem akartunk kihagyni; az ismerősök közül is sokan dicsérték. Számos - a világ különböző pontjáról jött - művész szobrait lehetett körbejárni, megnézni a tengerparti sétány mentén. A kiállításnak immár vége, de készítettünk egy videót, amit most megtekinthettek.

Sculpture by the Sea, Bondi 2008

Pár szobortárgy  tényleg nagyon tetszett, de főleg a mögöttük megbúvó ötlet miatt: hogy néha azt érezted, ezek a környezet részei is lehetnének, annyira el voltak találva. Sokkal interaktívabb és érdekesebb volt, mintha egy hagyományos galériában lettek volna kiállítva. A másik dolog, amiben élesen különböztek a kiállítótermekben található társaiktól, hogy általában meg lehetett őket fogni, érinteni, akár még játszani is velük. Egyesek a környezeti problémákra hívták fel a figyelmet; mások gyerekjátékokat imitáltak egy hatalmas réten; megint mások a sziklákon kis kövek vagy kagylók formáját öltötték magukra - hirtelen vizet fröccsentve a gyanútlan és kíváncsi közönségre. Erre a kiállításra még sokáig emlékezni fogunk.

Egyébként ez egy minden évben megrendezendő happening; a következő Perthben lesz megtekinthető jövő márciusban - a gyönyörű Cottesloe Beachen. További érdekességeket a Sculpture by the Sea honlapján találhatsz.



Share/Save/Bookmark

If you enjoyed this post, make sure you subscribe to my RSS feed!

Nov 1


Nemrég írtunk egy posztot a Nyugat-Ausztráliában található Pinnacles Sivatagról. Akkor felraktunk pár képet, de a videónkat technikai okokból még nem tudtuk feltölteni. Ezt most pótoljuk, íme itt az új filmünk!



Share/Save/Bookmark

If you enjoyed this post, make sure you subscribe to my RSS feed!